Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

REKORDSEBESSÉGGEL OLVAD AZ ÉSZAKI-SARKI JÉG

Cikk az Index.hu -ról.

Kép

 

Nagy a baj...

 

Az éghajlatváltozás tíz vészjele

 

Az általános klímaváltozás vészjelei egyre sokasodnak a koppenhágai klímacsúcs résztvevői szerint: máris létezik tíz olyan megfigyelhető jelenség, amelynek súlyosbodása várható a következő években.

Megkezdődött a 15 millió négyzetkilométert elborító jeges-tengeri jégpáncél olvadása, amely több állatfaj, így a jegesmedve kihalásával fenyeget. A nyílt víz több meleget nyel el, mint a jég, ami tovább gyorsítja a melegedést, az olvadást. Az amerikai partok mellett húzódó Északnyugati-átjáró és az orosz partok menti Északkeleti-átjáró - 2008-ban először - nyáron néhány hétre hajózhatóvá vált.

A grönlandi és antarktiszi gleccserek olvadása tovább emeli az óceánok vízszintjét. A déli-sarki jégrétegnek eddig csak a földrész nyugati részén tapasztalt csökkenése mostanra a keleti partvidéket is elérte. A grönlandi gleccserek teljes elolvadása 7 méterrel, az antarktiszi jégrétegé pedig több mint 70 méterrel emelné a tengerek szintjét.

A magashegységek gleccsereinek olvadása - például a Himalájáé - számos térség (Észak-India, Kína) vízellátását fenyegeti. A forró égövben fekvő Andok gleccserei 30 év alatt felszínük 30-100 százalékát veszítették el, a Pireneusoké pedig 2050-ig teljesen eltűnhetnek. 2007-re a Kilimandzsárót 1912-ben borító jégréteg 85 százaléka tűnt el. A tengerek szintjének emelkedése gyorsabb, mint korábban várták. A szintemelkedés mértéke az évszázad végéig az egy métert is meghaladhatja - állítják klímaszakértők. Sok szigetországot, így például a Maldív-szigeteket elborítja majd az ár. Sűrűn lakott partvidéki régiók (Banglades, Vietnam és Hollandia) és számos nagyváros kerül veszélybe.

 

A Földön élő tengeri fajok egyharmadának otthont adó korallzátonyokat, amelyek félmilliárd embernek nyújtanak megélhetést, és védik a partokat a tengerártól, az óceánok elsavasodása fenyegeti: már a víz PH-értékének kismértékű csökkenése is visszafogja a kagylók kalciumlekötését, így jóval törékenyebbé válnak.

A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá váltak. Minden bizonnyal lesznek olyan évek és évtizedek, amelyekben sok kánikula és árvíz lesz az esős vidékeken, illetve aszály a sivatagos régiókban.

Az esőerdők kivágása - mindenekelőtt az Amazonas vidékén - csökkenti az erdőségek szén-dioxid-lekötő képességét. Jelenleg az Amazonas vidékének erdői évente 66 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek le, közel háromszorosát annak a mennyiségnek, amelyet a világban használt fosszilis üzemanyagok kibocsátanak.

Intenzívebbé válik a sivatagosodás, főként a Száhel-övezetben és Kína északi részén. A Csád-tó felszíne például 40 év alatt egytizedére - 25 ezer négyzetkilométerről 2,5 ezer négyzetkilométerre - csökkent.

A tőzeglápos és nedves övezetek kivágásakövetkeztében máris 20 százalékkal nőtt e területek szén-dioxid-kibocsátása a Wetlands International nevű civil szervezet szerint. A legnagyobb kibocsátó országok ezen a területen Indonézia, Oroszország és India.

Végül megkezdődött az északi vidékek valaha állandóan fagyott talajának, valamint a tengerek fenekének metánkibocsátása. A metán a széndioxidnál 25-ször erősebb üvegházhatású gáz.

 

Forrás:  Index.hu (2009. 12. 07.)

 Kép

 

 

                                                                              

 

Egy jó cikk a magyarországi vonatkozásokról:

 Minket is fenyeget a klímaváltozás
2010. február 10., szerda, 19:00


Jegesmedvék végveszélyben, szélsőséges időjárási viszonyok, elsivatagosodás és a közvetlen gazdasági károk - a klímaváltozás lehetséges következményeinek mindezek csak egy részét jelentik. Többnyire mind hallottunk ezekről, de vajon tudjuk-e, mi magunk mennyiben vagyunk e hatásokért felelősek, és egyáltalán: mit jelent ma Magyarországon a klímatudatosság?

   

 

 

A magyarok sokkal inkább azonosítják a klímaváltozást a globális folyamatokkal, mint az itthoni eseményekkel, a Magyarországra prognosztizált aszály és szárazság lehetősége sokkal kevésbé ismert, mint - mondjuk - a jegesmedvéket fenyegető változások, derült ki a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Cognative közvéleménykutató cég 2009 novemberében készült, közös felméréséből. A többség lebecsüli a potenciális veszélyeket, nem vesszük komolyan sem a klímaváltozást, sem a következményeit. (A felmérés tanulságait 2010 januárjában közölték, összefoglalója innen letölthető.)

 


Az Északi-sark olvadása inkább közismert ügy, mint a Hortobágy elsivatagosodása

A hazánkat fenyegető elsivatagosodás és tartós szárazság a felmérés eredményei szerint nemhogy egyre többeket izgatna, de évről évre kevesebben tudnak róla. A klímaváltozás miatt  megváltozik majd az ország vízkészletének mennyisége és minősége, egyre komolyabb aszályok várhatók, kiváltképp az Alföldön, s ezek komoly károkkal is járnak. A heves téli esőzések nyomán gyakoribbá válnak az árvizek, holott ma is a rendkívüli árvízszint alatt fekszik Magyarország negyede: két és fél millió ember lakóhelye, a vasutak és a megművelt földek harmada. Az ország fosszilis energiaforrásoktól való függése további gazdasági, környezeti és társadalmi gondokat eredményez majd.


Top 10 - a legnagyobb magyar klímaproblémák

Egy 2007-es ENSZ-jelentés szerint Magyarország az ökológiailag legsérülékenyebb országok közé tartozik, hazánk területének legnagyobb része érintett. A problémák a következők:

• Elsivatagosodás: az egyre aszályosabb nyarak miatt elsztyeppesedik, elsivatagosodik az Alföld - a kipusztuló őshonos fafajok helyét átveszik a füvek és bozótok. A jelenség már ma is megfigyelhető a dél-alföldi Homokhátságon, de a hasonló, úgynevezett "tájdegradáló" folyamatok máshol is felgyorsulnak.

• Csökkenő talajvízmennyiség: az aszályos időszak miatt csökken a talajvíz szintje is, ez például a Bács-Kiskun megye tanyáin élőket már érzékenyen érinti.

• Változó mezőgazdaság: az éghajlat módosulása miatt egyre inkább meg kell majd barátkozni a szárazságot jobban tűrő fajok termesztésével. A Mórahalom címerében is szereplő szőlőtőke már csak emlékeztető az egykori borászati tevékenységre - a túlzott szárazság miatt a borkészítés sajnos ott már a múlté.

• Élelmiszer-biztonság: a változó időjárási viszonyok miatt egyre jobban rászorulunk majd az élelmiszerexportra.

• Ár- és belvizek: az aszályos nyarakat csapadékos telek váltják majd, s ez az árvizek gyakoriságának és intenzitásának erősödését jelenti. 1999-ben 400 ezer embert érintett a márciusban lezúduló ártömeg. Ha gyorsan olvad az elmúlt hetekben leesett hó, idén hasonlóra lehet számítani.

• Megváltozó állatvilág és csökkenő biodiverzitás: tartós téli fagyok nélkül bizonyos károkozók nem pusztulnak el, hanem aktívak maradnak, és hatalmas károkat okoznak a növényvilágban. Előfordulhat az is, hogy olyan, nem őshonos fajok jelennek meg, amelyekre a hazai állat- és növényvilág nem tud reagálni. Ilyen például a gyapjas pille várható inváziója, amely egyes fafajtákra jelent komoly veszélyt.

• Egészségügyi hatások: a szívbetegek mellett veszélyeztetettekké válnak az idősek és a 4 éven aluli gyermekek is, mert az ő szervezetük nehezebben viseli a hőingadozást és a forróságot. A változó flóra és fauna megváltoztatja a pollenek mennyiségét, és elhúzódik az allergiás időszak, emellett a klimatikus viszonyok változásával olyan baktériumok is megjelenhetnek, amelyek korábban nem voltak jellemzők mifelénk.

• Gazdasági hatások: a forró napokon csökken a munkabírás, így a visszaeső termelékenység miatt kisebb nemzeti össztermékkel (GDP) kell számolni.

• Klímamenekültek hullámai és más, előre meg nem jósolható hatások: nem kizárt, hogy olyan szélsőséges időjárási helyzetek alakulnak majd ki, amelyekre ma még nem számítunk. E jelenségeket bonyolult modellezni, és még bonyolultabb elképzelni, hogyan reagálna rájuk az ország.

"Az a legnehezebb, hogy az emberek azt gondolják, ők túl jelentéktelenek ahhoz, hogy egy globális méretű változásban számítson, mit tesznek - épp ezért nem is tesznek semmit" - jellemezte a klímatudatosság hazai szintjét kérdésünkre Bozsó Brigitta, az Energia Klub környezettudományi és éghajlat-politikai szakértője.

 

Kuszkó-Kalovits Judit
[origo]  

http://origo.hu/ozonenetwork/20100204-klimatudatossag-klimavaltozas-hatasai-magyarorszagon.html

 

Globális eljegesedés volt 715 millió évvel ezelőtt.  Jég borította a Földet az egyenlítő környékén is!!

Cikk.: http://www.origo.hu/tudomany/20100304-globalis-eljegesedes-ujabb-bizonyitekok-a-hogolyo-fold-mellett.html

 

Hogyan fog emelkedni a tengerek és óceánok szintje az idő függvényében  (katt ide).   

 

 

Bálnavédelem :))

Mentsük meg a bálnákat!!

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

portraitufonauta.jpg

 Vissza a főoldalra...

 

Website counter

 

 

A mappában található képek előnézete Globális felmelegedés (?)