Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Jézus feleségének evangéliuma?

 

Jézus feleségének evangéliuma?

 

A Da Vinci-kód, Júdás evangéliuma és Barnabás evangéliuma után itt a legújabb médiaszenzáció: egy 4. századra datált kopt nyelvű papirusztöredéken ez olvasható: „...Jézus azt mondta: A feleségem..."

A töredéket Karen Leigh King (1954–) mutatta be a koptológusok tizedik nemzetközi konferenciáján, Rómában. King előadásvázlata (a továbbiakban: draft), a lelet fényképe és a leletet bemutató kisfilm megtalálható a Harvard Divinity School (a továbbiakban: HDS) weboldalán.

A lelet és King

A töredék mérete 7,6 x 3,8 cm, anyaga papirusz, tintája fekete, mindkét oldalára írtak, de a hátoldali szöveg alig kivehető. King szerint (draft 2-3. oldal) a töredék jelenleg magántulajdonban van, tulajdonosa névtelen kíván maradni. Megtalálása körülményeiről semmit sem tudni, de valószínűleg Egyiptomban került elő. (A kopt az egyiptomi nyelv kései változata, amelyet görög betűkkel írtak.) A lelet modernkori történetéből eddig kevés derült ki. A tulajdonos birtokában van egy levélváltás német egyiptológus professzorokkal (1982, Freie Universität, Berlin), akik a kopt János evangéliuma töredékének vélték. Egy aláírás nélküli német nyelvű cédula szerint az egyik professzor úgy vélte, ez az egyetlen olyan ismert szöveg, amely szerint Jézusnak felesége volt. A töredékről ennek nyilvánvaló jelentősége ellenére sem történt publikáció, a professzorok pedig már mind elhunytak.

A jelenlegi tulajdonos 2011 decemberében juttatta el Kingnek a töredéket, és engedélyezte a publikálását. Maga King azonban nem koptológus, nem is paleográfus, hanem egyháztörténész, aki különösen az apokrif szövegek, illetve a vallás és nőiség, nemiség témakörében kutat. King ezért 2012 márciusában elvitte a papiruszt Roger Bagnall neves papirológushoz (Institute for the Study of the Ancient World, New York) és Annemaire Luijendijk koptológushoz (Princeton). Közös véleményük szerint a töredék „nagy valószínűséggel hiteles ókori szöveg", amely paleográfiai alapon 4. század második felére (350–400) datálható.

King a leletet 2012 augusztusában szerette volna publikálni a Harvard Theological Review-ban, de a szerkesztők a töredék valódiságában kételkedve elutasították. King erre a neves koptológus, Arial Shihsa-Halevy (University of Jerusalem) szakvéleményét is kikérte, aki a töredéket nyelvészeti alapon szintén hitelesnek fogadta el. A paleográfiai és nyelvészeti vizsgálatok után már csak a tinta kémiai vizsgálata van hátra. A koptológusok többsége azonban kételkedik a lelet hitelességében, egyesek bizonyosak abban, hogy hamisítványról van szó.

A szöveg

A papirusztöredék első oldalának szövege a HDS angol fordítása alapján:

 

{1} ] nem engem/nekem. Anyám adott nekem él(etet) [

{2} ] A tanítványok azt mondták Jézusnak [

{3} ] tagadni. Mária *méltó rá / arra [ * vagy: nem méltó

{4} ] Jézus azt mondta nekik: A feleségem [

{5} ] képes lesz* arra, hogy a tanítványom legyen [ * nőnemű alany

{6} ] Hadd pöffeszkedjenek a gonoszok [

{7} ] Ami engem illet, vele* lakom, hogy [ * nőnemű alany

{8} [olvashatatlan tintanyomok] egy kép(et) [

{9} [olvashatatlan tintanyomok]

 

A papirusztöredék hátsó oldalának szövege a HDS angol fordítása alapján:

{1} ]...anyám...[

{2} ]...három...[

{3} ]...............[

{4} ] előre, ami [

{5} [olvashatatlan tintanyomok]

{6} [olvashatatlan tintanyomok]

 

Egy kódex része?

King állítása szerint (draft 1. oldal, HDS video) a töredék könyvből, kódexből származik, pedig csupán töredékről van szó, amely amulett vagy más is lehetett. A töredék azért téglalap alakú, mert a teteje és az alja, illetve mindkét oldala körül van vágva. A régiségpiacon ismert jelenség oka valószínűleg az, hogy megcsonkított lelettel több pénzt lehet keresni: ha szövege jelentősnek bizonyul, a maradékért még több pénzt lehet kérni.

Egy új, ismeretlen evangélium része?

A média szenzációja egy új, eddig ismeretlen „evangéliumról" szól, amely szerint Jézusnak felesége volt – szemben az újszövetségi evangéliumokkal, amelyek ilyesmit nem említenek. A hír ilyen megfogalmazása azért érthető, mert a HDS weboldalának és kisfilmjének címe is „Jézus feleségének evangéliuma" – pedig erről nincs szó. King ugyanis a töredéket csak „hivatkozási célból" nevezte el így (The Gospel of Jesus's Wife / GosJesWife), és ő maga hangsúlyozza, hogy csupán munkacímről van szó (draft 1. oldal, 2. lábjegyzet):

Az „evangélium" kifejezés használata annak a műnek a feltételezett műfajára utal, amelyhez a töredék tartozott, és egyáltalán nem tulajdonít neki kanonikus státuszt, vagy tartalmának történelmi pontosságot. Ez a kitalált referencia semmiképpen sem jelenti azt, hogy ez lett volna ókori címe, vagy hogy „Jézus felesége" a mű szerzője, jelentős szereplője vagy a beszélgetés jelentős témája lenne – semmi ilyesmit nem lehet tudni ilyen apró töredékből. A cím inkább a töredék legsajátosabb állítására utal (ti. hogy Jézus házas volt), ezért a töredékre való rövid utalásként szolgál.

A töredék datálása

Már a konferencián vita alakult ki, és azóta is folyik a vita a töredék datálásáról, azaz lényegében arról, hogy vagy mai hamisítvány (régi papiruszon mai szöveg), vagy eredeti (régi papiruszon régi szöveg). A nyelvészeti és régészeti érvekbe és ellenérvekbe azonban itt és most nem érdemes belemenni. Egyrészt igen technikai szinten mozognak, másrészt bizonyosan eltartanak még egy ideig.

Ókeresztény háttér?

Ami a szöveg lehetséges hátterét illeti, mivel alig pár sorról van szó, több lehetőség is szóba jöhet. King szerint a töredék 4. századi, de egy olyan evangélium része volt, amely a 2. századi egyház cölibátusról és házasságról szóló vitáinak miliőjében keletkezett, amikor először merült fel a kérdés, hogy Jézus házas volt-e. Erre természetesen nem pusztán magából a szövegből következtetett, értelmezésére inkább hatott saját kutatási területe (ókori vallásosság és nemiség viszonya), illetve az a meggyőződése, hogy a 2–3. századi kereszténység „sokszínűségébe" a gnoszticizmus is belefért (Elain Pagels a teória neves képviselője, akivel már írt közösen könyvet).

Az azonban, hogy azok a keresztények, akik felelősek voltak ennek a műnek a megszerkesztéséért, terjesztéséért és fordításáért, valóban azt gondolták, hogy Jézus házas volt, már más kérdés. Jézus feleségének evangéliuma lehetővé teszi, hogy bizonyossággal beszéljünk egy olyan tradíció létezéséről, amely megerősíti, hogy Jézus házas volt (valószínűleg a magdalai Máriával), és nagyon valószínű, hogy ez a tradíció a 2. század második feléből származik. Ennek a következtetésnek nagy jelentősége van az ókeresztény egyház történetére nézve, ami a házassághoz, nemiséghez és szaporodáshoz való hozzáállást illeti (draft 47–48. oldal).

King szerint tehát az ókeresztény egyházon belül a 2. században vita folyt Jézus házas voltáról. Alexandriai Kelemenre is utal, aki egyik művében olyanokkal vitatkozott, akik Jézus nőtlenségére hivatkozva a házasságot ördögtől valónak tartották. King szerint (draft 1. oldal):

Amiképpen Alexandriai Kelemen (meghalt kb. i. sz. 215) is utal olyan keresztényekre, akik úgy vélték, Jézus nem volt házas, ez a töredék azt sugallja, hogy a kor más keresztényei azt állították: házas volt.

King kijelentése tendenciózusnak tekinthető. Kelemen ugyanis csupán arra utal, hogy (1) egyes eretnekek (2) elutasítják a házasságot, (3) Jézus nőtlenségére és vagyontalanságára hivatkoznak, (4) azzal büszkélkednek, hogy másoknál jobban értik az evangéliumot. Nem csupán a szélsőséges aszketikusok vélték úgy, hogy Jézus nem volt házas, hanem Kelemen és mindenki más is így vélte. Kelemen még csak nem is utal olyasmire, hogy ő vagy mások Jézust házasnak vélné. Ismerte Jézus és az apostolok tanítását a cölibátusról: nem kötelező (Máté evangéliuma 19. rész,12. vers), hanem karizma (Korintusiakhoz írt első levél 7. rész, 7. vers). Az aszketikusok ezt hagyták figyelmen kívül.

King a HDS kisfilmjében is a következő kijelentést teszi:

Ez nem jelenti azt, hogy Jézusnak felesége volt. Ez számunkra nem történelmi bizonyíték, hogy Jézusnak felesége volt. Ehelyett annak világos bizonyítéka, hogy egyes keresztények – valószínűleg a 2. század második felében (kb. 150 és 200 között) úgy gondolták, hogy Jézusnak volt felesége.

A szöveg tartalmának 2. századra való datálása azonban nem „világos bizonyíték", hanem spekuláció. King eleve feltételezi, hogy a szöveg mögött a 2. század végi egyházi viták állnak, ezért a szöveget „világos bizonyítéknak" tekinti arra nézve, hogy „egyes keresztények" szerint Jézus házas volt. Ez még csak nem is körérvelés, mert ahhoz érvekre lenne szükség. King csupán egy feltevéssel akar bizonyítani egy másik feltevést.

Gnosztikus háttér?

Simon Gathercole brit újszövetséges professzor (University of Cambridge) cikke szerint a szöveg értelmezésében többre jutunk, ha olyan ismert gnosztikus apokrif szövegekkel hasonlítjuk össze, mint amilyen például Tamás evangéliuma (Hubai Péter – Prőhle Károly – Rugási Gyula: Jézus rejtett szavai, Holnap Kiadó, Budapest, 1990; 80. és 83. oldal):

{1} ...nem engem/nekem. Anyám adott nekem él(etet)

TamEv 101.3 – Mert az anyám [...] de az igazi [anyám] adta nekem az életet.

{3} ...tagadni. Mária *méltó rá / arra... * vagy: nem méltó

TamEv 114. – Simon Péter mondta nekik: Bárcsak távozna Mária közülünk, mert az asszonyok nem méltóak az életre! Jézus mondta: Íme, én biztatni fogom őt, hogy férfiúvá teszem; hogy ő is élő szellemmé legyen, amely hozzátok férfiakhoz hasonlít. Mert minden asszony, aki férfiúvá lesz, be fog menni a mennyek királyságába.

{5} ...képes lesz* arra, hogy a tanítványom legyen...* nőnemű alany

TamEv 101.1-2. – Aki [n]em fogja ap[ját] és anyját meggyűlölni, mint én, nem lehet a t[anítvá]nyom. És aki [nem] fogja szeretni [apját] és anyját, mint én, nem lehet a tanítványom. Mert az anyám [...] de az igazi [anyám] adta nekem az életet.

Az Újszövetség nem sokat közöl Jézus és a női tanítványok kapcsolatáról. Néhány megtérés-történet és név közlésén kívül csak azt tudjuk meg, hogy anyagilag támogatták őt és tanítványi körét (Lukács evangéliuma 8. rész). A gnosztikus apokrifek azonban a gnosztikus alapállás – szellem és anyag, lélek és test, spiritualitás és szexualitás feszültsége – miatt Jézus és női tanítványai témáját igyekeztek kiaknázni a saját üzenetük megfogalmazásához. Így például Fülöp evangéliumában Jézus és a magdalai Mária fizikai viszonya a lélek és Isten találkozásának, az üdvösségnek az allegóriája, és a csók a tudás átadásának metaforája.

A tartalmi hitelesség kérdése

Akár eredeti, akár hamisítvány a töredék, tartalmi hitelességének megítéléséhez az alábbi szempontokat nem lehet figyelmen kívül hagyni:

(1) szöveg Jézus után három évszázaddal keletkezett,

(2) és olyasmit állít, amit korábban senki sem állított.

Ez azért fontos, mert a keresztény hit hiteles megőrzésének és terjesztésének alapja az volt, hogy

(3) a szem-, fül- és kéztanú apostolok, illetve közvetlen tanítványaik még az 1. században leírták tanúságtételüket,

(4) ez a négy ismert, kanonikus ("mértékadó") evangélium (Máté, Márk, Lukács, János),

(4) a négy evangéliumot az egyházon belül sosem vitatták,

(5) a négy evangéliumban Jézus házas voltának nincs semmilyen nyoma.

Ha Jézusnak felesége lett volna,

(6) annak a szerzők krisztológiája alapján nagy jelentősége lett volna,

(7) de eleve ellentmondott volna a négy evangélium Krisztus lényéről szóló tanításának (gondoljunk bele: mi született volna egy istenember és egy ember házasságából, és mi lett volna ezzel az utóddal?).

A szöveg máskülönben nem állítja kifejezetten, hogy Jézusnak fizikai felesége volt: az „Azt mondta a tanítványoknak: A feleségem..." mondat hiányos, a szerző és a szövegkörnyezet ismeretének hiányában pedig sokféle folytatás képzelhető el. A folytatás éppúgy tükrözheti az újszövetségi teológiát (pl. A feleségem az lesz, aki hisz bennem..., A feleségem az egyház..., vö. Máté evangéliuma 9. rész, 15. vers, János evangéliuma 3. rész, 29. vers, Efézusiakhoz írt levél, 5. rész, 21–33. vers, Jelenések 19. rész, 7. vers) mint a gnosztikus apokrifek spekulációit.

Végül, ami „Máriát" illeti, nem tudjuk meg, melyik Máriáról van szó: Jézus édesanyjáról, a magdalai Máriáról vagy olyasvalakiről, akit az Újszövetség nem is említ? Nem tudjuk meg, hogy konkrétan mire „méltó", hogy ezt ki és miért vitatja, miért kell megemlíteni, hogy „képes" tanítvány lenni, illetve hogy Jézus kivel „lakik együtt", és miért: édesanyjával vagy egy másik Máriával?

Mindez alapján természetesen össze lehet állítani Da Vinci-kód színvonalú elméleteket, de ezek eddig is könnyen cáfolhatók voltak, vagy se nem cáfolhatók, se nem bizonyítható kijelentések maradtak.

Forrás: Szalai András - apologia.hu, parokia.hu     szeretet.sk, 2012.10.18

fragment-king-holding.jpg