Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TEKNŐKAPARÓ TÁLTOS JÓSLATAI

 
 
Szomorú dolgok vannak előttünk  -  hasonló a Nyirkai Jóslatokhoz. Hiába,
nem akarunk megjavulni, még azt az egy szem kápolnát sem vagyunk
képesek felépíteni 70 év alatt a Normafánál, amit Jézus és Szűz Mária kért
Natália nővéren keresztül. Ne csodálkozzunk tehát a súlyos következmények
miatt.
A jóslatok lejjebb vannak, előtte egy alapos áttekintés a táltos minőségről:
 
"
A TEKNŐKAPARÓ
 
Patrióta elmeséli – Ki az, mi az a Táltos?

Az ország délkeleti csücskében egy különleges ember alakját őrzi a népi emlékezet. Varázslatos történetei és beteljesülő jóslatai miatt táltosként tartották számon. Csongrádban a paraszti hiedelemvilág mindmáig ismert figurája a Teknőkaparó, aki megjósolta a világ sorsát.

A dél-alföldi parasztvilág szellemi hagyományainak érdekes színfoltját jelentik a Teknőkaparó történetei. Egy egész hiedelemkör született a táltos ember képességeiről és cselekedeteiről: foggal született, vihart tudott támasztani s lecsendesíteni, állat és felhő alakban viaskodott más táltosokkal, szemvillanásnyi idő alatt óriási távolságokat tudott bejárni, hogy Berlinből vagy a pesti piacról hagymát, Fehérnándorról kalácsot hozzon früstökölő aratótársainak, vagy éppen dologidőben a polgármesternél ebédeljen. Táltos mivoltát erősíti jósképessége is. Jóslatait talán még többet emlegetik, mint „varázslatos” történeteit, hiszen megjósolta a világ sorsát: romlásba hajló jólétét s végső, közel teljes pusztulását.

Megjósolta e folyamat részleteit: az autó, a repülőgép elterjedését, a dagasztóteknők szögre kerülését, boltok, kocsmák megsokasodását, az erkölcsök megromlását s az elkerülhetetlen következményt: a 2000. év körüli időpontra tehető nagy pusztulást. Jóslataiban többek szerint két háborúról is beszélt, melyek mintegy közrefogják a technikai fejlődésről, az anyagi jólétről s az erkölcsi hanyatlásról mondottakat.

De hát ki is volt valójában a Teknőkaparó? „Csongrád megye szájhagyományának jellegzetes, másutt nem ismert alakja – írja Polner Zoltán a hiedelemkör legalaposabb kutatója. – Hozzá hasonló jóstehetséggel felruházott népi hőst a magyar néprajzi szakirodalom nem ismer. Kétségtelenül történeti, valóságos személy volt. Megnyilatkozásai alapján világot látott ember lehetett. Neve nem maradt fönn, csak foglalkozása alapján emlegették.

A Teknőkaparó személyének kilétére vonatkozó „adatok” azonban a legenda részét képezik, több változatban élnek, s ellentmondásosnak bizonyulnak. Már életének, tevékenységének időbeni elhelyezése is igen sokféle, nevét, lakóhelyét illetően számos változat fordul elő.

Foglalkozásáról, tevékenységéről, társadalmi helyzetéről sem árulnak el a hiedelemszövegek sokkal többet, mint amit nevéből sejteni lehet. Kivételes képességeinek eredetét sem látják teljesen egyértelműen az adatközlők, a róla szóló történetekben felismerhető képességek azonban inkább táltos mivoltát támasztják alá: ilyen például a nagy távolság bejárása szemvillanásnyi idő alatt vagy más táltosokkal való viaskodása felhő alakban, s az is, hogy tudja előre, mikor jön vihar, elő tudja idézni, de meg is tudja fékezni azt. Táltos tulajdonságai közé tartozik az átváltozás és a rontás képessége is. Dobolni viszont nem dobolt egyszer sem, ellentétben a mai táltosnak mondott figurákkal.

Megjelenése, viselkedése különös, a társadalom peremén, alkalmi munkákból él, természetfeletti képességei révén jót s rosszat egyaránt képes tenni. Megítélése ha nem is egyértelműen, de túlnyomórészt pozitív. Ezt azonban nem „klasszikus” táltos tevékenységének köszönheti, hanem „beteljesedett” jóslatainak. Jóslataiban azonban eltér a hagyományos táltosképzettől: a Teknőkaparó nem a közvetlen környezetében élő emberek mindennapjait érintő s a közeljövőben bekövetkező történéseket jósolja meg előre, mint a táltos, hanem a távoli jövőbe tekint, s az emberiség egészének jövőjéről beszél.

A táltos, ha jósol, az emberek ügyes-bajos dolgait segíti (időjárás befolyásolása, elveszett dolgok, kincs meglátása stb.), tevékenysége gyakorlatias, erkölcsileg közömbös marad. A Teknőkaparó jóslatai viszont nem a hallgatók mindennapi tevékenységét befolyásolják. A pragmatikus szempontoktól s a jelentől messze kerülve csak annak távoli, apokaliptikus következményeiről szól, s ezzel erkölcsi ítéletet is mond az emberiség felett. Jóslatai alapján inkább az igét hirdető népi prédikátorok vagy az országot járó és látomásaikat megjelenítő parasztpróféták közelebbi rokonának tarthatnánk, semmint „egyszerű” táltosnak.

Végső soron táltos és prófétai vonásokból összeszövődött
alakja alighanem egyedinek, sajátosnak tekinthető. Táltosvonásai révén közeli rokonai fellelhetők a térség szellemi hagyományának más táltosai, „tudományosai” között. A táltosképzet különösen eleven a dél-alföldi és az innen kirajzott, a Bánság, Bácska vidékén megtelepült magyarság körében. Balassa Iván szerint e térség a „táltoshit klasszikus területe”.

A Teknőkaparó prófétai vonásainak, apokaliptikus jóslatainak előképeit már nem a néphit hagyományos képzetei közt kell keresnünk, hanem vallásos gondolatrendszerekben, mozgalmakban, illetve azoknak népi, folklorizálódott alakváltozataiban. Lehetséges elődei közé tartoznak azok a református parasztpróféták, paraszti evangelizátorok, akik a Rákóczi-szabadságharc után szép számmal járták az országot s hirdették próféciáikat a nép körében. Többük neve (Gál József kecskeméti gulyás, Schultz György gombkötőlegény és Juhász János „szentpéteri vak koldus”) és néhányuk tanítása is fönnmaradt. A református hit népi szószólói gyakran nemcsak vallási, hanem társadalmi, politikai nézeteiket is túlvilági látomások formájába öntötték.

Látomásaikat, apokaliptikus jövendöléseiket életük történetének elmondásával egészítették ki s tették hihetőbbé. Ezek idővel lejegyezve kedvelt népi olvasmánnyá váltak, s kéziratos formában „szinte ponyvai mennyiségben” terjedtek a nép körében.

Feltehető, hogy egyes vallási szekták magyarországi elterjedése is szerepet játszott a hiedelemkör alakulásában. A nazarénusok például különösen sikeresen agitáltak a Dél-Alföldön. Első jelentősebb bázisuk Szeged volt, s az 1870-es évekre már ez a város a magyarországi nazarénusok „tűzhelye”. Az eredetileg városi iparos rétegek közt terjedő hit e régióban a parasztság vallásos mozgalmává vált. Egyes hirdetői faluról falura járva prédikáltak, megítélésük ambivalens volt: többen prófétának, mások csavargónak, éhenkórásznak vagy egyenesen Antikrisztusnak tartották őket. A többségében református, egyházukkal elégedetlen parasztemberek közül sokan váltak követőikké.

Úgy tűnik, a Teknőkaparó jövendöléseinek tartalmát és profetikus vonásait inkább vallásos képzetek, mozgalmak alakították, míg természetfeletti képességeinek „kialakulásában” inkább a néphit hagyományos – sőt legarchaikusabb – rétegei játszottak nagyobb szerepet.

A JÓSLATOK
A Teknőkaparó emléke történeti jóslatainak köszönhetően maradt fenn generációkon keresztül. A jóslatok érvényessége behatárolatlan, századok során bekövetkező dolgokat mond el, amelyek leginkább az egész emberiség (más változatban az egész ország) közös sorsaként értelmezhetők. Az elbeszélt változások fontosabb csomópontjai: a technikai újdonságok megjelenése, a jólét általánossá válása, az erkölcsi és a társadalmi rend felborulása, s a következmény: a pusztulás.
A technikai fejlődés következtében megjelenő újdonságok közt az értelmezések szerint a Teknőkaparó az autót, a repülőgépet, a telefont jósolta meg. A jólét általánossá válását jelzik a jóslatokban a kőkémény, kőkerítés, kőkút elterjedése a fából készült kéményekkel, kutakkal, kerítésekkel szemben, s a boltok, kocsmák megszaporodása. Ez utóbbi már az erkölcsi hanyatlást is előrevetíti, amely a nők viselkedésének megváltozásában a legnyilvánvalóbb. A nők „elromlása” mellett a gyerekszám csökkenése, a megszületett gyerekek elkényeztetése s a gyermeki engedelmesség megszűnése jelzi a meglevő erkölcsi értékek megrendülését.

A társadalmi rend szintén átalakul, a megszokott társadalmi hierarchia, értékrend felborul, a földeket, házakat elveszik, az élelmet jegyre adják. A végső pusztulás ezután már nincsen messze, közeledtét előjelek is jelzik. A kétezredik év környékén pedig bekövetkezik egy nagy háború, amely szinte teljes pusztulást hoz az emberiség számára. A pusztulást egy keletről jött sereg jelenti, ez fogja elpusztítani a népet. A végső csata színhelye az ország délkeleti csücske lesz, az adatközlők általában a saját lakóhelyük közelét említik ennek színhelyeként. Az utolsó csata színhelyén a vérontás borzalmas lesz, s ezután alig marad majd ember a Földön. Ezt követően azonban már végre jó világ lesz, s az emberek visszatérnek Istenhez.

Az említett jóslatok kapcsán felmerülő talán legfontosabb kérdés, hogy miről szólnak voltaképpen: valóban a jövőt beszélik-e el, vagy inkább a múltat, netán a jelenről árulnak-e el legtöbbet?

A Teknőkaparó jóslataiban az elmúlt évszázad legfontosabb társadalomtörténeti tendenciái fedezhetők fel. A jóslatok voltaképpen az átalakulóban levő, polgárosodó társadalomban zajló folyamatokat ragadják meg, melyek az élet minden oldalát áthatják, s átalakítják az ember környezetét éppúgy, mint legbensőbb értékeit. Az említett jelenségek: a 20. századra jellemző technikai újdonságok elterjedése, a kényelmesebbé váló élet, az anyagi gyarapodás s az individualizálódás folyamata, a nők emancipálódása, a születésszabályozás elterjedése, a gyermekhez való viszony megváltozása, a generációs különbségek kiéleződése – mind általános modernizációs jegyek. A jóslatokban ezek mellett még fölrémlik a szocialista társadalmi rend kezdeti időszakának némely vonása is: a „munkásosztály” hatalomra jutása, a téeszesítés, az államosítások.

A jóslatok azonban nem csupán lajstromba veszik a hazai társadalmi átalakulási folyamat egyes jelenségeit. A modernizációs jegyek – különösképp az individualizálódás folyamata – itt egyértelműen negatív előjellel szerepelnek, egy nagy, végső pusztulást megelőző folyamat részei, sőt a pusztulás voltaképpeni előidézői.

A jóslatok alapján rekonstruálható világkép a hagyományos paraszti szemlélet sajátja, amely a modernizációs folyamatot szorongva figyeli, s válságként éli meg. Azé a beállítódásé, amely az anyagi fölemelkedést kívánja és elfogadja, a technika újdonságai azonban már félelmet keltenek benne, az individualizálódási folyamatot pedig egyszerűen elutasítja a hagyományos rend, az erkölcs talajáról, mert az a romlás és végső soron a teljes pusztulás felé vihet csak. Ez az, ami felbomlasztja a hagyományos kulturális mintákat, családi, nemi, generációs szerepeket: ami a nőket szégyentelenné, a gyerekeket, fiatalokat tiszteletlenné teszi. Mindez a hagyományos világkép talajáról nem ítélhető meg másként, mint hanyatlásként, ami teljes katasztrófába torkollhat.

„ Az tátus vót, idehallgasson, az tátus vót. No osztán pénteken nem ettek ám szalonnát mög zsírosat. Túrút, meg vöröshagymát, tehéntúrút. Aszongya, hát én is ennék vöröshajmát, aszongya, de nincs. Aszongya ez a Teknyőkaparó, majd hozok mingyá. Elment a tanya hátuljára, na csak oszt nagy sebbe-lobba a kötő hajmával gyün: Hí, de sokan vótak Pestön a piacon.”

„Eljött a szombat délután, na kéröm, szombat délig dolgozunk, bemögyünk a városba. Hítták a Teknyőkaparót is, hogy mönjön. Azt mondta, ű nem mögy. Jó, röndbe van, hát ha nem mögy, nem mögy. Elindútak kocsiva. Hun lassan, hun lépésbe, hun kocogva. Eccö csak gyün egy nagy forgószél. Az egyik embörnek elkapta a kalapját. El is vitte. Úgy elvitte az a forgószél, hogy nem is tudtak utána mönni. Na, majd hazaérnek Makóra. Bemönnek, hát kéröm, kit látnak, Teknyőkaparó már ott ül, és mellette vót annak az illetőnek a kalapja, amit a forgószél elvitt. És ő már nyugodtan ötte a túrúslepényt.”

„Szérűn nyomtattunk a lóval, eccő csak azt mondja, nézzétök, milyen öregasszony gyün nyugatrú. Vihar lösz. Ezavarta az öregasszonyt felhő alakjába, de mire visszagyütt, alig pihékölt. Felhő alakba mönt neki.”

„Aszongya az édösapám, hol itt tünt föl, hol ott tünt föl, de valamelyik faluba vagy megyébe eljutott, ott mindig szörnyű disznóvész lött utána.”

AZ ÖREG TEKNYŐS JÖVENDÖLÉSEI

„Az öreg Teknyős megjósolta, hogy majd valamikor a kései utódaink majd meglátják a vasmadarakat repülni.” „…mög lőcstelen kocsik szaladgálnak.” „…majd lösznek olyan kocsik, hogy nem húzza ló, oszt szalad.” „Amikor aztán begyütt az autó, akkor arra mondták, hogyhát ez lösz az a lőcstelen kocsi.” „Lösznek vasparipák.” „…össze lesz még úgy fűzve a világ dróttal, hogy na.”

„Azt mondta a Teknőkaparó, hogy akkó vége lösz a világ véginek, mikó mindön házná kőkút lösz, mindön házon kőkémény lösz. Mer azelőtt csak fakutak vótak, deszkábú vótak a kutak.” „Azt mondta, hogy akkor közeleg a világnak a katasztrófája, amikor a házakon két kémény lösz. Meg két-három ablak lösz egy házon. Ez má azt jelenti, hogy má akkor nem sok van hátra.” „…mindön háznál kőkerítés lösz. Azelőtt pedig vótak azok a líciomkerítésök.” „Hát azt jósolta, hogy minden utcasarkon kocsma lesz, minden sarkon bót lesz, minden utcasarkon kupleráj lesz.”

„Nem tudom aztat, hogy tényleg majd igaz lösz-e, nem lösz-e, de ne adja Isten, hogy igaz lögyön. Az mindönt mögjósolt, ami idáig elmúlt. Hogy járnak a nők, hogy járnak a férfiak. Nem lehet mögismerni a férfit a nőtül. Ez má mögvan, má benne vagyunk.” „…a nők nadrágba járnak.” „Olyan magassarkú cipő lösz, hogy nemcsak egér, hanem még a pocok is átmegy rajta.” „Övék a hatalom. Az asszonyok bírják a fődet, azok parancsónak. Az embör nem lösz semmi se a házná. De úgy is van má, csak figyelni kő.” „Szemérmetlenködnek.” „…nem ismernek szégyönt a nők.”

„Azt mondták, a nők el fognak romlani, amikor majd a vadgyökér fehéret virágzik. Ez a vadgyökér kint van a mezőkön, de tényleg fehéret virágzik má.” „Csak mondta, hogy jaj lösz a világ népeinek, ha a nők nadrágba járnak, mög rövid hajja. Mög ha nőkbül lösznek a kalauzok.”

„Akkor lösz vége a világnak, mikor se nem születik se nem hal. És jósolta azt is, hogy nem köll a gyerök. Családszaporulat mögszűnik.” „A csecsemőket selyembe öltöztetik, oszt ördögöt ültetnek a szívébe.” „Az az idő begyün, hogy a fiú az apa ellen, a lány az anya ellen mögy, mer annyira el lösz korcsosulva a világ.”

„A népet nem lehet megválasztani az úrtul, az urat a paraszttól, parasztot az úrtól.” „…és a jó kabátot elcserélik a rosszér, olyan állapot lösz. Letagadják, hogy neki jó kabátja van, oszt odaadja a rosszér az újat.” „Azt mondta az öreg Teknyős, hogy a kenyeret mögbélyegzik, és úgy osztják szét a nép között.” „Mög lösz nagy buksza, de péz nem lösz benne.” „Mög hogy elgyün az az idő, hogy a fődeket evöszik a gazdáktú, és nem lösz, csak egy tulajdonos. Azza dógozik az összes nép.” „Osztán jegyre ösztök. Fődeitöket, házaitokat evöszik.”

„…három napig sötétség lösz.” „Villany, semmiféle fény nem ég, csak a szentölt gyertya.” „Azt jósolta, hogy ezret élünk, ezret nem.” „Azt mögjósolta, hogy ekkor és ekkor, kétezerbe el fog veszni a világ.”
„…kelet felől gyün a fekete sereg, ami elsöpri a népet.” „…a fekete sereg keletrű fog elindúni, és egészen nyugatig mögy körösztül a világon.” „gyünnek a vörösök, utána gyünnek a sürgük, akkó lösz olyan nagy háború, hogy a szürke ló a szügyivel taszítja a vért.” „Majd a Szöged városánál lösz a legnagyobb háború, ezt az egyet tudom.”

„Azt mondja, olyan háború lösz, olyan vérontás, hogy a vér a lónak hasig ér, szügyig ér…” „…Annyi ember marad meg, amennyi egy szárazmalom alá elfér.” „Annyi magyar marad meg, hogy egy diófa alatt elfér.” „Az fog mögmaradni, vagyis annyi nép, hogy egy szérün elfér. A fekete sereg föllegeli a többit.” „A pap a fa alatt egy falu népének elmondja az evangéliumot.”

„Senki a fődön nem marad mög, hanem majd az Úr Jézus elgyün, az után majd mögítéli a rosszakat a jóktul. A rosszak mind elvesznek, a jók mög örökké fognak élni.” „És akkor fog ítélni az Isten. … És akkor fog a nép Istenhez térni.” „És akkor lösz igazi béke, majd, amikor mindnyájan egyformán szeretjük egymást. És nem nevezünk el Teknőkaparónak, mög boszorkánynak, mög átoknak egymást, hanem majd szívbű kezdünk gondókodni.”

Más jövendölések is ismertek a néphagyományban, amik szájhagyomány útján maradtak fönn, és később kerültek lejegyzésre a Parasztbibliában (merthogy ilyen is van) Az egek megnyílnak témakör utolsó története az Egy angyal megfújja a trombitáját című rész őrzi ezt az emlékezetet.

A dolog azonban nem ilyen egyszerű, hogy a paraszti lét világszemlélete találkozik a modern dolgokkal, és egy világlátott, okos parasztember jövendölgetett és még igaza is van.

Mert mi van akkor, ha a Táltos az ami és amit mondott az úgy is van. Na vajon akkor mi van? Tessék már egy kicsit szétnézni a mai világban és gondolkodni kicsit (tudjuk ezt nem sokan szeretik csinálni, mert munka van vele) hogy amit a Táltosunk mondott az vajon beteljesült-e?

(Forrás: Gyöngyharmatoscsudafa)
"
Elgondolkoztató. Főleg a háborús időkről, a szegedi véres eseményekről mondottak. Különösen hat a mostani muszlim invázió fényében... 
 

taltos.jpg

 
--------------------------------------------------